Kérdése van? Hívjon minket! +36-1/261-4874
H-P: 8:00-17:00, Szo: 8:00-12:00
FIGYELEM! Szállításhoz egyedi árajánlat miatt keress minket nyugodtan!
Kezdjük a hasonlóságokkal. Az építési szabályzatok a "fa szerkezeti panel" kifejezést használják mind a rétegelt lemez, mind az OSB használatának leírásában. A szabályzatok ezt a két anyagot azonosnak tekintik. Mindkettő úgy készül ugyanis, hogy fadarabokat préselnek és ragasztanak össze.
A rétegelt lemezt a rönkökről lehántolt vékony furnér lapokból készítik. Képzeljünk el egy nagy ceruzahegyezőt. A lehántolt lapokat azután "egybelaminálják" forró présben, és így alakul ki a rétegelt lemez.
Az OSB-t vékony forgácsokra őrölt fából készítik. A forgácsokat viasszal és ragasztóval keverik össze, majd összepréselik. Kb. 50 rétegből áll össze egy OSB lap.
Az OSB legfőbb hátránya az, hogy ha jelentős mennyiségű víznek vagy nedvességnek van kitéve, a szélek akár 15%-kal is tágulhatnak, különösen, ha vágott szélek. Ez a duzzadás azután áttevődik a zsindelyekre és a padlóburkolatra is. Ha a rétegelt lemez vizet kap, egyenletesen tágul az egész lap, gyorsabban kiszárad, és hamarabb visszanyeri az eredeti méretét, mint az OSB.
A száraz helyen történő tárolás, a helyes felszerelés és a megfelelő szellőzés segít annak megelőzésében, hogy az OSB lapok széle megduzzadjon.
Az OSB és a rétegelt lemez három fő alkalmazási területére, a padlóborításra, a falburkolásra és tetőburkolásra melyik terméket választanánk?
Az OSB megfelelő alátét a legtöbb padlótípus alá, különösen a rugalmas borítások alá. Ha kőlapokat rakunk le, használjunk OSB-t alátétnek, mert a duzzadt szélek gyengíthetik a lapokat.
Erre a célra az OSB ugyanolyan jó, mint a rétegelt lemez. Mindenestre ellenőrizzük a gyártó utasításait, különösen vakolt falak esetében.
A tetőzsindelyekre vonatkozó garancia mind az OSB, mind a rétegelt lemez esetében él, de néhány gyártó jobban kedveli a rétegelt lemezt, mert hullámossá válhat a tető, ha az OSB szélei megduzzadnak. Az OSB-t védeni kell az esőtől.
Mind a három felhasználási területen a tömör deszkázat illetve a hajópadló, lambéria és faházburkoló elemek felhasználása is gyakori választás. A felhasználásnál figyelni kell az alapanyag nedvességtartalmára, a fa szerkezeti tulajdonságaira, fahibáira, hiszen ez egy természetes anyag, amit az inhomogentiása és anizotróp tulajdonsága határoz meg. Az építőiparban általában fenyő alapanyagokat használnak fel, nem csak kedvező ára, hanem számos előnyős tulajdonsága miatt. (Lucfenyő sűrűsége: 480-680 kg/m3, hajlítószilárdsága: 78 N/mm2) A tömör fenyő előnye, hogy könnyen megmunkálható, káros anyag mentes, dekoratív, természetes építőelem.
A cementkötésű faforgácslap portland cementből álló, üvegszállal megerősített lap. Általában alátétnek használják csempék alá, de külső borításnál is használják vakolt felület alá. Mivel nem strukturális, a cementlappal borított épületeken szükség van sarokmerevítésre. Technikai jellemzők: nedvességtartalom: 6-12%, hajlítószilárdság: 9 N/mm2, merőleges húzószilárdság: min. 0,5 N/mm2, hajlító rugalmassági modulusz: 4500 N/mm2, vastagsági dagadás 24 óra áztatás után 1,5%, lemezsűrűség: 1350 kg/m3. Lemezvastagság: 8-40mm, 1250 mm x 3200 mm (4m2). Csavarozáshoz, szegezéshez elő kell fúrni. Szabása finoman fogazott kis fogterpesztésű kemény-fémlapkás fűrészlap szükséges. Tűzálló, gomba- és rovarálló, időjárásálló, fagyálló.
A gipszkarton lapokat használják tégla, furnér és vakolt felületek alá. A gipsz előnye, hogy tűzvédelmi szempontból is értékelhető falat biztosít. A gipszkarton lapokat azonban óvatosan kell kezelni, és a papírborítású termékeket óvni kell a párától. Gyártanak normál kivitel mellett tűzálló, impregnált és tűzálló-impregnált lapokat. A gipszkarton rendszerek az épületek belső tereiben válaszfalak és közvetlenül falra ragasztott vagy vázra szerelt falburkolatok, tetőtéri- és egyéb mennyezetburkolatok, valamint függesztett álmennyezetek építésére alkalmas szerkezetek. Ezek az esztétikai követelményeken kívül hő-, ill. hangszigetelési, fokozott tűzvédelmi igényeket is kielégíthetnek, megfelelő szaktervezés mellett. Kültérben nem használható fel, hacsak a gyártó külön nem ajánlja. Vizes helyiségek burkolatait impregnált lapokkal kell megoldani. Nem ajánlott viszont a gipszkarton beépítése uszoda, nagykonyha, üzemi öltözők, mosdók, tartósan meleg (+ 50 °C feletti) és tartósan magas páratartalmú (folyamatosan 80% feletti) helyiségekben. Vastagságok: 9,5-12-15mm, táblaméret: 1250 mm x 2000 mm.
Igaz, technikai tulajdonságaiban az OSB a rétegelt lemeznél számos esetben kedvezőbb értékeket mutat, de az eltérő felhasználási területek miatt mind a két termékcsaládnak meg van a saját piaca.
